Szilágyi Erzsébet
Életrajz
Hunyadi János felesége. Hiteles korabeli ábrázolás - csakúgy mint férjéről - róla sem maradt fenn. Atyja, Szilágyi László Zsigmond király kedvelt híve volt, édesanyja Belleni Katalin. Szüleit korán elveszíthette, mert Hunyadi Jánossal kötött házassága bátyja, az akkor már családfő Szilágyi Mihály macsói bán hozzájárulásával köttetett meg.
Házasságkötésük után megerősödött Hunyadi János helyzete, sőt a Szilágyi család rokonai révén Erdélyben is hívekre talált. Szilágyi Erzsébet a kiterjedt birtokok igazgatásával, jövedelmük kezelésével támogatta férje politikáját, akinek politikai döntéseibe - a kor gyakorlatának megfelelően - soha nem szólt bele. Ezzel szemben ő irányította két fiuk, László és Mátyás nevelését.
1446-ban, Hunyadi János kormányzóvá választásával, az ország első asszonya lett. A Hunyadi birtokállomány állandó növekedése nyomán Magyarország 3. legnagyobb birtokállományának igazgatása volt a kezében. Feltételezhetően férje elmozdítása (1453) után benne is érlelődik a gondolat, hogy az uralkodásra alkalmatlannak látszó és Cillei Ulrik befolyása alatt álló Habsburg V. László helyett idősebb fiuk, Hunyadi László legyen a magyar király. Aktív politikai szerepet azonban csak a férje halála (1456) és kisebbik fia, Mátyás trónra kerülése (1458) között játszott. A kirobbanó hatalmi harcban az egyik oldalon a Hunyadi-Szilágyi liga, a másik oldalon a Garai-Cillei liga és a király állt. A harc első áldozata a meggyilkolt Cillei Ulrik, a következő viszont már Szilágyi Erzsébet idősebb fia, a király által kivégeztetett Hunyadi László volt. Ezután polgárháború tört ki a király és a Hunyadi-párt hívei között, amelynek vezetői Szilágyi Erzsébet és Szilágyi Mihály nándorfehérvári kapitány voltak. Az elkeseredett anya minden reménye ekkor már kisebbik fiában, Mátyásban volt. V. László váratlan halála őt Prágában érte, mert korábban a király fogolyként ide hozta. A hatalmi harc 1458. január 12-én a szegedi egyezséggel zárult, amelyet a Szilágyi-testvérek a magára maradt Garai László nádorral kötöttek. Ez nyitotta meg az utat a királyi trón felé Hunyadi Mátyás előtt. Mátyás trónra kerülésében így Szilágyi Erzsébet személyes szerepvállalása fontos tényező volt.
Ezután anyakirálynőként székhelye az óbudai királynéi várban volt, de gyakran tartózkodott Vajdahunyadon is. Továbbra is ő irányítja a Hunyadi- és a Szilágyi-birtokok ügyeit, utóbbiak bátyja 1461-ben bekövetkezett halála után reá szálltak. Szilágyi Erzsébet soha nem avatkozott bele Mátyás politikájába. Azt azonban nagyon szerette volna, hogy fiának törvényes örököse legyen. 1476-ban ő vette át Mátyás természetes fia, az akkor hároméves Corvin János nevelését. Mátyás második feleségével, Aragóniai Beatrix nápolyi királylánnyal nem alakult ki jó viszonya, elsősorban a királyné meddősége miatt. A királynéi birtokok javadalmait megtartotta, 1479 után azzal a nem titkolt szándékkal, hogy azokat is unokájára hagyja. Ekkortól Mátyás is nyíltan elismerte, hogy Corvin János az ő fia és őt szánta utódjának. Szilágyi Erzsébet 1483-ban kelt végrendeletében minden vagyonát Corvin Jánosra hagyta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy apja halálakor, 1490-ben Corvin János lett a Hunyadi-család utolsó és egyben legvagyonosabb tagja, közülük ő volt egyedül - magánvagyona alapján - Magyarország leggazdagabb földbirtokosa. Birtokai között Békés megyeiek is voltak: Szent András, Csabacsüd, Szenttornya és várával együtt Gyula.
Szilágyi Erzsébet 1483-ban vagy 1484-ben halt meg. A bizonytalanság azzal is magyarázható, hogy Mátyás olasz udvaroncai Galeotto Marzio és Bonfini, akik nem kedvelték az anyakirálynőt, elfeledkeztek megemlékezni róla. Így halálának helyét sem ismerjük. Hamvait Székesfehérvárott, a székesegyház altemplomában helyezték el.