Szeptember 10. az öngyilkosság megelőzésének világnapja

Szeptember 10. az öngyilkosság megelőzésének világnapja. Az elmúlt időben ez egyre súlyosabb téma, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Ezzel kapcsolatban Tóth Róbertet, az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat munkatársát és az Egri Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnökét kérdeztem.

- Honnan vehetjük észre, ha valakinek pszichés problémái vannak?
- Az elmúlt időszak még a lelkileg egészségesnek tekinthető emberek számára is nagy megterhelést jelentett. Az utóbbi időben megfigyelhető volt, hogy a korábban kiegyensúlyozott, mentálisan ép emberek is olyan pszichés kimerültségre utaló tüneteket produkáltak, mint az alvászavar, szorongás, vagy akár a szervi okokra vissza nem vezethető fejfájás. A járványhelyzet, azóta pedig a folyamatosan ránk zúduló kihívások és bizonytalanság pedig még tovább rontották a mentális problémákkal, vagy függőséggel küzdő emberek állapotát. A kamaszok esetében a digitális oktatás tovább rontott a helyzeten, mert a veszélyeztetettség és a különböző mentális problémák felismerése még nehezebbé vált.
Alapvetően azt szoktuk mondani, hogy abból lehet leginkább felismerni a pszichés problémákat, ha valakinek a korábbihoz képest megváltozik a viselkedése. Ezek közül a legszembetűnőbb, ha valakinek el kezd romlani a tanulmányi eredménye, vagy elhanyagolja a számára korábban örömmel járó hobbi vagy sport tevékenységeket. Sok esetben megfigyelhető a beszűkülés a kapcsolatokban, kevesebb időt tölt valaki a barátaival, családtagjaival, vagy a hangulatában történik valamilyen változás. Serdülőkorban egyrészt azért nehéz felismerni a pszichés problémákat, mert könnyű összekeverni az életkorra jellemző fejlődési sajátosságokkal, másrészt bizonyos kórképek eltérő tünetekkel jelentkezhetnek, mint felnőttkorban. Például serdülőkorban a depresszió nem feltétlen a klasszikus melankolikus hangulat, szomorúság és reményvesztettség formájában jelenik meg, hanem elfedik az agresszív megnyilvánulások, a szerhasználat, vagy sok esetben pszichoszomatikus tünetek, mint a fejfájás, de a fogyás, vagy alvási nehézségek is utalhatnak rá.

- Mennyire jelent ez valós veszélyt a fiatalok számára?
- A pszichés problémák nagyon is valós veszélyt jelentenek a fiatalok életében. Ezt mutatja, hogy az elmúlt évben sokkal többen kértek segítséget a különböző krízisvonalakon és a gyerekpszichiátriákon öngyilkossági gondolatok miatt, mint a korábbi években. Ebben nagy szerepe volt a Covidnak, a digitális oktatásnak, és annak, hogy a családokat érő negatív hatások felerősödtek, amelyek rányomták a bélyeget a fiatalok lelki állapotára is. Az öngyilkosság szempontjából főleg a kezeletlen mentális problémáknak van fontos szerepe. Ezért fontos a problémák korai felismerése, és a megfelelő segítséghez való hozzájutás támogatása. Sajnos még mindig találkozni azzal a stigmatizáló gondolkodással, hogy pszichológushoz, vagy pszichiáterhez fordulni szégyen, ami megnehezíti a probléma szakszerű kezelését. Ebben a szülők hozzáállása is meghatározó. Fontos lenne, hogy elfogadják, ha nekik, vagy a gyereküknek segítségre van szüksége. A megelőzésben és a segítségnyújtásban fontos szerepe van az iskolapszichológusoknak, iskolai szociális segítőknek, és minden lelki egészséggel foglalkozó szakembernek, akiket az iskolában is fel lehet keresni, ha baj van.

- Mik azok a jelek, amiből észrevehető, hogy valakit foglalkoztat ez a gondolat?
- A szakirodalom felsorolja, hogy melyek azok a leggyakoribb figyelmeztető jelek, amelyek öngyilkossági veszélyre utalhatnak. Sajnos számos tévhit él az emberek fejében az öngyilkosságról. Ilyen például az is, ha valakinél rákérdezünk, hogy vannak-e öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai, akkor azzal tippet adunk neki, vagy növeljük az esélyét, hogy elkövesse azt. Ez egy tévhit, hiszen pont ezzel nyitjuk meg a lehetőséget arra, hogy beszéljen a problémáról. Az öngyilkosság soha sem egyik pillanatról a másikra alakul ki, még ha ez kívülről sokszor így is tűnik. Több tényező együttes hatásaként jön létre, és mindig egy folyamatként tekintünk rá, ami egy fokozódó beszűküléssel jár. A szakemberek azt mondják, hogy az öngyilkosság elkövetését megelőzi egy nyílt, vagy valamennyire rejtett, burkolt segítségkérés abban a reményben, hogy valaki észreveszi, esetleg visszatartja a személyt az elkövetéstől. Ezt "Cry for help"-nek is nevezik, ami változatos formában nyilvánulhat meg.
Öngyilkosságra figyelmeztető jelek:
* Ha valaki az öngyilkosságról beszél, halálról, önsértésről beszél, pl. "bár meg se születtem volna", "jobb lenne meghalni".
* Újra és újra veszélyes, ijesztő tevékenységekbe kezd. Extrém hangulatingadozásai vannak. A nagyon rossz, depresszív állapotokat minden ok nélkül felpörgött, boldog állapotok követik.
* Rendszeresen kifejezi, hogy mennyire értéktelennek, boldogtalannak, szomorúnak és magányosnak érzi magát
* Drasztikus változások állnak be a szokásaiban, külsejében, megjelenésében. Váltogatni kezdi a barátait. Kimarad az iskolából.
* Hirtelen súlyvesztés (ritkábban súlygyarapodás), alvási szokások megváltozása. Fizikai aktivitása megváltozik.
* Ha valaki öngyilkosságra alkalmas, veszélyes eszközöket keres. Fegyvert, gyógyszert, kést vagy egyéb olyan tárgyat próbál beszerezni, ami alkalmas lehet öngyilkosság elkövetésére.
* Elmélyed a halállal kapcsolatos gondolatokban, szokatlanul sokat foglalkozik a halállal, meghalással vagy erőszakkal.
* Ha valaki elveszti a jövővel kapcsolatos reményeit. Tehetetlenség, reménytelenség, csapdába esettség érzését éli át ("nincs kiút").
* Önutálat, öngyűlölet megjelenése, értéktelenség, bűntudat, szégyen, öngyűlölet érzése. Gyakran előfordul, hogy tehernek érzi magát ("mindenkinek jobb lenne nélkülem").
* Elrendezi a dolgokat maga körül, pl. elajándékoz közeli barátainak olyan dolgokat, amelyek kedvesek a számára.
* Eltávolodik másoktól, eltávolodik a barátaitól, a családjától.
* Önromboló, önkárosító viselkedés, többek között megjelenhet alkohol- vagy drogfogyasztás megnövekedett mértéke, felelőtlen vezetési stílus és szexuális magatartás.

- Magyarországon mekkora az öngyilkossági kísérletek aránya? Mik a korosztályos jellemzők?
- A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2020-ban jelentősen megnőtt az öngyilkosságot elkövetők száma. A koronavírus járvány hosszútávú hatásairól még nem állnak rendelkezésre részletes kutatások, de egyértelműen látszik, hogy megnőtt a mentális problémák miatt segítséget kérők aránya. 2019-ről 2020-ra közel 10%-kal ugrott meg az öngyilkosok száma, ami tragikus. Utoljára ilyen a 80-as években volt jellemző, majd 2020-ig egy csökkenés volt megfigyelhető az adatokban. Ez sajnos nem vonatkozik a kamaszokra, ugyanis 2013 óta a 15-19 éves korosztályban nem csökkent az öngyilkosságok száma. Magyarország összességében továbbra is a listavezetők között van.

- Sokat hallani arról, ha valaki figyelemfelkeltésből folyamodik ehhez. ennek mi a pszichés háttere?
- Előfordul, hogy valaki csak a figyelmet szeretné felhívni magára, de igazából nem lehet különbséget tenni a komoly, illetve a "csak figyelemfelhívó" öngyilkossági fenyegetések között. Minden egyes öngyilkossági fenyegetést komolyan kell venni! Egy biztos, ha valaki a "csak" a figyelmet szeretné felhívni ezzel magára, az akkor is arról árulkodik, hogy tehetetlennek érzi magát, és nincs más eszköze arra, hogy kiutat találjon az adott helyzetből. Ha személyesen mondja el valaki, vagy tudomásunkra jut, akkor is fontos, hogy üljünk le az illetővel és beszéljünk róla. Ha szükség van rá, akkor vonjunk be valakit, akiben az érintett megbízik, szükség esetén pedig kérjünk szakszerű segítséget.

- Van-e különbség a vidéki és nagyvárosi arányok közt?
- A statisztikai adatok azt mutatják, hogy amíg a 70-es években még Budapesten követték el a legtöbb öngyilkosságot, addig mára ez fokozatosan eltolódott a kisebb települések felé. A KSH adatai szerint 2010-re már a falvakban volt a legmagasabb az arány, ami a kisebb lélekszámú településeket még súlyosabban érinti.

- Mi hogyan segíthetünk?
- A legegyenesebb út, ha valakinél felmerül az öngyilkossági kockázat gyanúja, ha leülünk vele, és konkrétan rákérdezünk, beszélgetünk vele erről. Fontos kifejezni, hogy aggódunk érte, és szeretnénk tudni, hogy érzi magát. Kérdezzünk rá, hogy tudunk-e segíteni valamiben, és megkérhetjük arra is, hogy keressen fel egy szakembert. Előfordulhat, hogy a beszélgetés során azzal szembesülünk, hogy egy előrehaladott, kimunkált öngyilkossági tervvel van dolgunk, és nagyon rossz pszichés állapotban van a barátunk/ismerősünk/családtagunk. Nyilván ilyen esetekben mindig az élet védelme a legfontosabb, és fel kell készülünk rá, hogy esetleg mentőt kell hívni, vagy meg kell osztanunk az információt az illető szüleivel, közeli hozzátartozóival, vagy egy szakemberrel. Ha közvetlen öngyilkossági fenyegetés, vagy életveszély merül fel, akkor azonnal hívni kell a 112-t.
A helyi lehetőségek közül érdemes kiemelni, hogy a RÉV szokott kortárssegítő képzéseket szervezni középiskolások részére, ahol a középiskolásokat arra készítjük fel, hogy megtanulják felismerni, ha valamelyik barátjuk, osztálytársuk függőségbe menekül, vagy valamilyen mentális problémával, akár öngyilkossági gondolatokkal küzd. A képzés célja, hogy a fiatalok egy híd szerepet töltsenek be a nehézségekkel küzdő kortársaik és a professzionális segítő szakemberek között. Ennek az az alapja, hogy egy kamasz, a személyiségfejlődés sajátosságainál fogva sokkal hamarabb fog segítséget kérni egy vele egykorú barátjától, mint a szüleitől, vagy a tanáraitól. Ennek pedig rendkívül fontos szerepe van a pszichés problémák korai felismerésében, és abban, hogy az érintettek egy kis bátorítással minél hamarabb eljussanak a megfelelő szakemberhez.
Vannak hasznos weboldalak, ahol többet olvashatunk az öngyilkosságról, a segítségnyújtás lehetőségeiről. Ezeken mindenkinek ajánlott tájékozódni, sosem tudhatjuk mikor lesz szükség ezekre az ismeretekre.
* KÉK VONAL GYERMEKKRÍZIS ALAPÍTVÁNY – 116-111 (https://kek-vonal.hu/) ingyenes, éjjel-nappal névtelenül hívható segélyvonal
* MAGYAR LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLAT – 116-123
* Öngyilkossági gondolatok esetén: http://www.ongyilkossagmegelozes.hu/ Este 7 és reggel 7 óra között ingyenesen és anonim módon hívható telefonszám: +36 80 505 390
* https://ifightdepression.com/hu/fiataloknak/depresszio-serduelokorban