„Először magadban hozd létre a változást, amit a világtól megkövetelsz.”
Tisztelt kollégák! Kedves diákok!
Jóleső izgalommal állok előttetek, mert bár van rutinom az iskolavezetésben, de a Szilágyi mégis egy kivételes és kihívásokkal teli feladat, amely elé örömmel megyek.
Én kértem, hogy Gönczi Sándor igazgató úrral együtt tartsuk ezt a megnyitót, több okból is:
- nagyon nagyra becsülöm őt és a Szilágyiért végzett munkáját
- e helyt is szeretnék köszönetet mondani, hogy támogatott az intézményvezetői pályázatomban
- különleges évben vagyunk, és szerettem volna számára lehetőséget biztosítani az elköszönésre
- szeretném, ha mindenki érzékelné, hogy itt egy olyan stafétaváltásról van szó, amelynek az egyik feladata a folytonosság: vezetői programom lényege, hogy remek kollégákkal és diákokkal közösen tovább erősítsem a Szilágyiban folyó magas színvonalú munkát
A másik feladatom viszont változásokat menedzselni. Ezért is kezdtem egy Mahatma Gandhi idézettel. Soha nem alakult át annyit a világ, mint az elmúlt években, leginkább idén. Pontosabban: soha nem követelt tőlünk olyan alkalmazkodási képességeket, mint manapság.
Érdekes dolog a változás: legtöbbször mi, emberek idézzük elő, mert mi követeljük meg: fejlődni akarunk, többet tudni, gyarapodni, jobban élni. Aztán valahogy mindig úgy esik, hogy mégis nekünk kell idomulni. Ki sikeresebben, ki kevésbé tudja ezt megtenni. A legsikeresebb személyiségek arról ismerszenek meg, hogy már alkalmazkodniuk sem kell, mert ők maguk a változás.
A ma iskolájának ez az egyik leglényegesebb feladata: a kétségtelenül fontos ismeretek átadásán túl megtanítani titeket arra, hogyan legyetek kezdeményezők, céltudatosak, hatékonyak, hogyan válasszátok el a lényegest a lényegtelentől, hogyan tudjátok az egyéni sikereiteket a közösségeitek sikerével összhangba hozni, stb.
Ez nem kis feladat, de a szilágyis pedagógusokban máris kiváló partnerekre leltem: alig telt el két hét, mióta elfoglaltam a székemet, de máris rengeteg hasznos ötletek kaptam, hogyan emeljük még tovább ezt a nagyszerű iskolát, csak győzzük megvalósítani. Kedves diákok, hamarosan szeretném megismerni a ti ötleteiteket is.
Az utóbbi napokban a kollégák mellett sok diák is bejelölt Facebookon, ezzel lényegében, a közösségi média nyelvén szólva, befogadott a szilágyisok csoportjába. Ezt én megelőlegezett bizalomnak értelmezem, amit nyitottsággal, odaadással és munkával fogok meghálálni. És ha ugyanilyen nyitottsággal, odaadással és munkával fogok részetekről találkozni, akkor nagyon gyümölcsöző éveknek nézünk elébe. Legyünk közösen mi a változás!
„A tanítvány kérdezi a mestert:
- Mondd, Mester, sokat kell várni arra, hogy jobbra forduljanak a dolgok?
- Hát, ha csak várunk, akkor még sokat.”
Köszönöm megtisztelő figyelmeteket!
Rázsi Botond Miklós